Amivel évente hozzávetőlegesen 600 olyan „tiszta” offshore vállalkozás alakul, aminek alacsony adózású külföldi országban lévő cég a tulajdonosa, derül ki a Bisnode Csoporthoz tartozó PartnerControl.hu döntéstámogató céginformáció szolgáltató elemzéséből. 2008-ban még több mint ezer ilyen vállalkozás alakult, de mostanra ez évi 600-as szintre csökkent.

Egy offshore-technika: külföldi tulajdonos

A PartnerControl.hu elemzésében azon offshore cégeket vizsgálta, amelyeknek alacsony adózású, azaz offshore országban van a kizárólagos tulajdonosa, ezáltal bevételeinek továbbutalásával kikerülheti a hazai adófizetést. Általában az így tevékenykedő magyar cégek tanácsadási szolgáltatást, hitelt vesznek igénybe a külföldi tulajdonostól, vagy jogdíjat utaltak ki nekik, ezzel eltüntetve a magyar adóalapot.

Korábban a kormány 30 százalékos adóval sújtotta azokat a magyar cégeket, amelyek így utaltak ki kamatot vagy jogdíjat, azonban ez az adónem azóta kivezetésre került. A megszűnő cégek száma is jól tükrözi ezt a törvényváltozást, mivel 2008-ban és 2009-ben átlagosan 60 ilyen offshore cég zárt be évente, a 2010-es törvény megjelenésével azonban 2010-ben és 2011-ben ez a szám megnégyszereződött. 2012 elején azonban az látszik, hogy a 2012-es évben már nem szüntetik meg tevékenységüket ilyen mértékben a cégek, ugyanis amennyiben az év eleji tendencia folytatódik 100-120 ilyen típusú offshore cég bezárás várható idén, ami fele az előző évek offshore megszűnéseinek.

Legnépszerűbb offshore tulajdonos országok

Jelenleg több mint 2600 olyan magyar cég működik, melynek tulajdonosa külföldi vállalkozás, mely alacsony adózású országban tevékenykedik, és előfordulhat, hogy adóalapját ily módon csökkenti. Vannak olyan országok, amelyekben semmilyen adó sincs, ide tartoznak például a Bahamák, Belize, Brit Virgin Szigetek, Mauritius vagy Seychelles is, az érintett cégek 28 százaléka tevékenykedik ezekben az országokban. Hong Kongban, Írországban, Panamában és Szingapúrban pedig a külföldi jövedelmek mentesülnek az adófizetés alól, ebbe tartozik a tisztán külföldi tulajdonosú magyar offshore vállalkozások 12 %-a. Kedvelt offshore országok még az alacsony adójukról ismert országok, mint például Ciprus, Dubai, Luxemburg, Málta, Svájc, ami a legnépesebb kör, mivel a 2600 cég 37 százalékának itt székel a külföldi tulajdonosa. Bizonyos Egyesült Államokbeli területek is kedvelt adóparadicsom célpontok, mivel itt csak illetéket kell fizetni a külföldi jövedelmek után (pl.: Delaware, Florida, Kalifornia, New York, Oklahoma), Az érintett társas vállalkozások 23 %-a büszkélkedhet amerikai tulajdonossal.

A legtöbb külföldi tulajdonú (Magyarországon működő) cég az exotikus országok közül a Seychelles szigeteken tevékenykedik, ezt követi Ciprus, Panama majd Belize. A fenti országok nemcsak gyönyörű turistaparadicsomok, hanem népszerű adóparadicsomok is. Feltehetően a legtöbb magyar cég képviselője, akinek a tulajdonosa valamelyik offshore országban van bejegyezve, soha nem járt a fenti országokban. Az offshore cégalapítás népszerűsége abból is látszik, hogy a google-be az „offshore cégalapítás” kifejezést beütve 106 ezer találatot kapunk. Keleti József a magyar Bisnode csoport Country Managere kifejtette, hogy szerződéskötés előtt mindenképpen érdemes az adott cég adatait, kockázatosságát alaposan megvizsgálni, mivel egy offshore cég vagy egy offshore országban lévő tulajdonos nagyobb pénzügyi kockázatot jelenthet. Nemcsak az adott cég tulajdonosait érdemes megnézni, hanem azt is, hogy a kapcsolódó vállalkozások mennyire kockázatosak, van-e esetleg köztük offshore cég. Ilyen vállalkozásoknál megkérdőjelezhető a hosszú távú elköteleződés a sikeres, hazai működés kapcsán, sok esetben az adózási előnyök mellett a tényleges tulajdonosi kör elrejtésének lehetősége is cégalapítási motiváció.

Vannak ugyan törekvések az offshore cégek korlátozásra, azonban ez nagymértékben várhatóan nem fog gátat szabni a szaporodásunknak. Az offshore-amnesztia szerint azon magánszemélyek, akik haza hozzák offshore vagyonukat csak 10 százalék adó megfizetésével tartoznak és a vagyongyarapodás részleteit az adóhatóság nem firtathatja, jelenleg a külföldi tulajdonú cégekre nincs megoldás, illetve már a korábbi 30 százalékos „büntetőadó” is megszűnt. A 10 százalékos adóval hazahozható vagyonnal kapcsolatos amnesztiával ráadásul csak kevesen élnek, így ebből az államnak csak kis adóbevétele származik. Várhatóan, amíg megéri alacsonyabb adót fizetni, vagy jövedelmet eltitkolni, azt egy réteg meg is fogja tenni.

OrientPress Hírügynökség